Az abrakot a bokszban �ltal�ban etet�cs�sz�b�l, ritk�bban j�szolb�l etetj�k. Ez legyen megfelel� m�ly (kb. 20-30 cm), hogy az abrakot a l� ne sz�rja ki. Magass�ga kb. 110 cm, hogy a l� k�nyelmesen ehessen bel�le. �jabban �p�lt ist�ll�kban az abrak vagy kintr�l be�nthet� az etet�cs�sz�be, vagy kiford�that�, majd felt�lt�s ut�n visszaford�that�. Ez id�takar�kos megold�s, s�t egyes r�g�s-harap�s lovak eset�ben biztons�gos is. H�tr�nya azonban, hogy az esetleges rendelleness�geket nehezebben vessz�k �szre.
Az itat�st meg lehet oldani v�d�rb�l vagy �nitat�b�l. V�ly�b�l bokszban m�r nem itatunk, r�gebben azonban csoportos tart�s eset�n �gy t�rt�nt az itat�s. A v�dr�s itat�s el�nye, hogy pontosan tudjuk a l� mikor �s menyit ivott. H�tr�nya azonban, hogy id�ig�nyes �s f�rads�gos. Ennek megfelel�en az �nitat� h�tr�nya, hogy nem tudjuk, a l� val�j�ban mennyi vizet ivott. Meghib�sod�s eset�n a ki�ml� v�z el�raszthatja az eg�sz ist�ll�t. Az ellenkez�je is el�fordulhat, hogy a l� nem tud inni. T�len, nagyon hidegben az �nitat� k�nnyen elfagyhat. Sz�mos megold�s k�z�l a legelterjedtebb a nyom�szelepes �nitat�, de van a k�zleked� ed�nyek elv�n m�k�d� szinttart�s rendszer is, Legel�k, kar�mok ell�t�s�ra szolg�lnak a nyom�kutas itat�k, amikor a l� az orr�val nyomkod egy kart, �s maga pump�lja fel a friss vizet a v�ly�ba. Az ut�bbi �vekben kezdett elterjedni a fagymentes, az �n. labd�s �nitat�. Az �nitat�kkal kapcsolatban l�nyeges, hogy a rendszert- legyen b�rmilyen technikai megold�s�- naponta ellen�rizni kell! Az etet�t �s az itat�t c�lszer� egym�st�l t�volabb elhelyezni, ezzel is mozg�sra k�nyszer�tj�k a lovat.
A sz�na etet�s�re is k�l�nb�z� megold�sok vannak. A legterm�szetesebb a l�nak, ha a sz�n�t a padozatra kapja. Ma m�r egyre t�bb helyen l�that� ez a v�ltozat. A hagyom�nyos ist�ll�kban r�gebben – f�k�nt takar�koss�gi okokb�l – el�szeretettel alkalmazt�k a sz�nar�csot, ami k�sz�lhetett f�b�l vagy f�mb�l. A sz�nah�l� els�sorban utaz�skor haszn�latos, de bokszban is alkalmazhat�.