Az appalosa az egyetlen l�fajta, amit indi�nok teny�sztette. �ltal�ban ugyanis a vadlovakat fogt�k be, �s azokat lovagolt�k. A Palouse-v�lgyben �l� nez perc� (lyukasztott orr�ak) t�rsz ezzel ellent�tben maga teny�sztette a lovait, amelyeket a v�lgyr�l neveztek el. Amikor a t�rzset ki�zt�k, a lovak is csaknem kihaltak.
Az appalosa l� szembet�n� jellegzetess�ge a sz�ne: sz�r�n k�l�nb�z� mint�k, foltok l�that�k, amelyek kombin�ci�ja igen sokf�le lehet. A szeme �s a sz�ja k�r�li b�r szab�lytalanul pigment�lt, �s a sziv�rv�nyh�rty�ja k�r�l gyakran l�that� feh�r karika. A pat�kon fajt�ra jellemz� m�don elv�rhat�k a vil�gosabb cs�kok. L�teznek az�rt egysz�n� appalosa lovak is.
Az appalosa lovak sz�p ar�nyos h�taslovak. Magmagass�guk 145-160 cm. A sz�pen form�lt fej k�zepesen hossz� nyakhoz illeszkedik. Er�s h�tuk �s izmos faruk k�nnyed�n elb�rja a lovast. Mivel kitart�ak �s biztos j�r�s�ak, kiv�l�ak a tereplovagl�sra, ak�r hossz� t�vokon is.
Az appalosa lovat intelligenci�j�val p�rosul� kitart�sa �s kem�nys�ge, valamint nyugodt term�szete a lovassport valamennyi v�lfaj�ra alkalmass� teszi, de megb�zhat� csal�di l� is v�lhat bel�le. M�r r�gen nemcsak westernlovagl�sra haszn�lj�k, hanem j� eredm�nyekkel ind�tj�k a melegv�r� futamokon is. Ennek ellen�re leggyakrabban westernbemutat�kon l�that�, ahol a lovas a l� mint�j�hoz �lt�zik.